Képalkotó eszközök

Számítógépes grafika
Kezdetben a számítógépekben nem létezett grafikai ábrázolás. Csupán szöveggel fejeztek ki mindent.
Előbb létrejöttek az első vonalak, majd a különböző formák, s így megszületett a kétdimenziós ábrázolás.
Egy idő után a számítógépek teljesítményének növekedésével létrejöhetett a háromdimenziós ábrázolás.
A számítógépek grafikai tudásának növekedését legfőképpen az gerjesztette, amiben szükség volt rá: a szórakoztatóiparban.

Videokártya
A videokártya (más néven videoadapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter) a számítógép megjelenítésért felelős fő alkotórésze.
Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető analóg jelekké alakítsa.

Monitor
A monitor a számítógép megjelenítő perifériája.
A monitort VGA, DVI vagy HDMI monitorkábel köti össze a videóadapterrel (videokártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet.
A számítógép folyamatosan küld jeleket a videoadapternek, hogy milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni.
Az adapter átfordítja ezt olyan pixelekké, melyek segítségével a monitor meg tudja jeleníteni a képet.

A monitorok három főbb fajtája
CRT
CRT (Cathode Ray Tube)
A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. Az első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban mutatták be.
Az első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra.
A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már meg tudott jeleníteni így egy képpontot.
(Ezért régi neve a Braun-cső.)
A töltés-csatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928).

LCD / TFT
LCD (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő.
A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először.
Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először.
TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor.
Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, a két üvegfelületre felvitt átlátszó elektróda között elektromos teret létesít, hatására az elektródák között elhelyezkedő folyadék kristályai párhuzamossá rendeződnek, így nem engedik át a polarizált fényt.
A tévhittel ellentétben a tranzisztorok aktív állapotban nem bocsátanak ki fényt.
Az LCD-panellel megegyező LED-es, CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) hidegkatódos fénycsöves vagy EEFL (External Electrode Fluorescent Lamp) külső elektródás fénycsöves háttérvilágítás szükséges a működéséhez.
Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni.

PDP
PDP (Plazma Display Panel)
A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 hüvelykes változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 hüvelyket is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.

Organikus Fénykibocsátó Dióda
OLED-nek (szerves fénykibocsátó dióda – Organic Light-Emitting Diode) nevezzük az olyan LED-eket, ahol a fénykibocsátásért felelős elektrolumineszcens réteg szerves vegyület, mely elektromos áram hatására világít.
Ez a réteg szerves félvezető anyagból készül, és két elektróda között helyezkedik el.
Általában a fény kijutása érdekében az egyik elektróda átlátszó.
Az OLED-eket két családba soroljuk: a kis molekulákat és a polimert használókba.
Ezen kívül megkülönböztetünk passzív mátrixú (PMOLED) és aktív mátrixú (AMOLED) képpontvezérlést.

Szuper Aktív-Mátrix Organikus Fénykibocsátó Dióda
A Szuper Aktív-Mátrix Organikus Fénykibocsátó Dióda vagy Super AMOLED a mobil készülékekben, pl. mobiltelefonokban történő felhasználásra kifejlesztett képmegjelenítési technológia.
A többi AMOLED képmegjelenítési technológiától abban tér el, hogy az érintést érzékelő réteget a képernyőbe integrálják ahelyett, hogy a felszínére vinnék fel.



Kereskedelmi forgalomban kapható AMOLED készülékek


Term

Resolution

Size (inches)

PPI

Pixel Layout

Used in

AMOLED

240×320

2.6

154

RGBG PenTile

Nokia N85

AMOLED Capacitive Touchscreen

640×360

3.2

229

RGBG PenTile

Nokia C6-01

Super AMOLED

3.5

210

RGB S-Strip

Nokia N8

4.0

184

RGB S-Stripe

Nokia 808 PureView

854×480

3.9

251

RGBG PenTile

Nokia N9

800×480

4.0

233

RGBG PenTile

Samsung Galaxy S

960×540

4.3

256

RGB S-Stripe

Samsung Galaxy S4 Mini

1280×768

4.5

332

RGBG PenTile

Nokia Lumia 1020

Super AMOLED Plus

800×480

4.3 (4.27)

218

RGB stripe

Samsung Galaxy S II

Super AMOLED Advanced

960×540

4.3

256

RGBG PenTile

Motorola Droid RAZR

HD Super AMOLED

1280×800

5.3 (5.29)

285

RGBG PenTile

Samsung Galaxy Note

1280×720

5.0

295

RGB S-Stripe

BlackBerry Z30

Samsung Galaxy E7

4.7 (4.65)

316

RGBG PenTile

Samsung Galaxy Nexus

4.7 (4.65)

316

RGB S-Stripe

Moto X (1st generation)

4.8

306

RGBG PenTile

Samsung Galaxy S III

5.6 (5.55)

267

RGB S-Stripe

Samsung Galaxy Note II

5.6 (5.55)

267

RGB S-Stripe

Samsung Galaxy Note 3 Neo

HD Super AMOLED Plus

1280×800

7.7

197

RGB stripe

Samsung Galaxy Tab 7.7

Full HD Super AMOLED

1920×1080

5.5

400

RGBG PenTile

Meizu MX5

5.0 (4.99)

441

Samsung Galaxy S4

5.2

423

Motorola Moto X (2nd gen)

5.1

432

Samsung Galaxy S5

5.7

388

Samsung Galaxy Note 3

WQHD Super AMOLED

2560×1440

5.1

577

RGBG PenTile

Samsung Galaxy S6

Samsung Galaxy S6 Edge

Samsung Galaxy S6 Active

5.7

515

Samsung Galaxy Note 4

Samsung Galaxy Note 5

Samsung Galaxy S6 Edge+

Google Nexus 6P

WQXGA Super AMOLED

2560×1600

8.4

359

RGBG PenTile

Samsung Galaxy Tab S 8.4

10.5

287

RGB S-Stripe

Samsung Galaxy Tab S 10.5


Uses

Commercial devices using AMOLED include:[citation needed]

Smartwatches

Phones
Tablets
Portable music players
Games consoles
Music production hardware
Digital cameras